Dr. Nagy Zoltán publikációi - Mentális hanyatlás

Néhány gondolat...
Néhány gondolat az „enyhe mentális hanyatlásról” vagy ahogy az angol nyelvű irodalomban használják a fogalmat, a „mild cognitive impairment”-ről (MCI)

Napi tapasztalat idősödő korban a szótalálási nehézség, a számok megjegyzésének nehezítettsége, vagy a névfelidézés zavara a közelmúltra vonatkozó feledékenység. Ugyanakkor a kreativitás, a munkavégző képesség, a szociális kapcsolatrendszer jól megtartott marad. Gyakran az agyi MRI képeken kisér-betegségre utaló enyhe elváltozások lehetnek.

Az enyhe mentális hanyatlás (mild cognitive impairment, vagy leichte kognitive Beeintrachtigung) sokat vitatott állapot. Sokan a természetes öregedés velejárójának tekintik. Több, mint 4000 közlemény foglalkozott az elmúlt években ezzel a kórálapottal. Az MCI-plusz a szellemi hanyatlás mellett különböző az érelmeszesedés kockázatát jelentő kórállapot (magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, magas vérzsírok) fenállását jelenti, ami az idős korban meglehetősen gyakori. Az MCI-plusz problémakörét is mintegy 73 közlemény érintette az elmúlt években. A kérdés az, hogy van-e olyan enyhe szellemi hanyatlással járó állapot, amely önálló és nem egy dementálódási folyamat első fázisa. Ez a kérdés még vitathatóbb az MCI-plusz diagnózis bevezetésével, hiszen ez gyors rosszabbodást tételez fel, tehát olyan demencia induló fázisára emlékeztet, amelynek végállapota valamelyik ismert dementia formakörbe tartozik (Pl Alzheimer kór, Pick demencia, frontotemporalis demencia stb). Az MCI-plus diagnózis esetén viszont a kockázati tényezők kezelhetőek, a kezelés nélkül gyorsul fel a szellemi hanyatlás.

Felismerve az idősödő lakosság rettegését az Alzheimer kórtól (Alzheimer Angst), úgy tűnik, létezik nem is kis százaléka azoknak a pácienseknek, akiknél az enyhe szellemi hanyatlást rontó állapotok kezelése eredményes terápia lehetőségét ígérik a szellemi hanyatlás megelőzésére, vagy mérséklésére.

Ismeretesek a vérnyomáscsökkentőkkel végzett vizsgálatok, amelyeknél az enyhe szellemi hanyatlás progresszióját le lehetett lassítania . Kétségtelen, hogy a megfigyelési idő 2 évtől 5 és fél éves időtartamig terjedt, a legjelentősebb relatív kockázat csökkenés a legkisebb esetszámú vizsgálatban volt (59% RRR/75 beteg/5 és fél év megfigyelési idő). A lipid-csökkentő statinok jelentősége a vascularis betegségek prevenciójában ismert még normál koleszterin szint mellett is. Joggal tételezhető fel ennek közvetett, vagy közvetlen hatása a demencia progressziójának megakadályozásában. Sajnos kifejezett demencia irányú végpont ezekben a vizsgálatokban nem volt. A II típusú diabetes mellitus kapcsolata az agyi kisérbetegséggel (leukoaraiosis és/vagy lacunaris encephalopathia) ugyancsak jól ismert. A Parkinson kór és a szellemi hanyatlás kapcsolata szintén a gyakorlatban igazolt. A DOPA agonista (selegilin) terápia neuroprotektív hatásáról saját nemzetközi lapokban megjelent vizsgálatainkról is beszámoltunk.
A stressz, a szorongás és a depresszió az agyi plaszticitást, a memória és tanulási funkciók gátlását eredményezi, ezzel párhuzamosan tehát gyorsítja a mentális hanyatlást.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az enyhe mentális teljesítményzavar az esetek döntő többségében nem az Alzheimer kór előhirnöke. Az állapot-romlást az időskorban gyakor kockázati betegségek kezelésével meg lehet előzni. A stressz, a szorongás, a depresszió kezelése ugyancsak fontos tényező a szellemi hanyatlás fékezésére.