Dr. Nagy Zoltán publikációi - Stroke problémák

A stroke-on átesett betegek leggyakoribb problémái
  1. A stroke a fennálló kockázati tényezők és az anatómiai adottságok miatt jelentős gyakoriságban ismétlődik. Ezért a másodlagos megelőzés, az ismételt és általában súlyosabb, az életkilátásokat jelentősen tovább rontó állapot megelőzése minden gondozási folyamat alapvető célkitűzése.
  2. A stroke betegnek gyakran vannak szív panaszai, tünetei (50%). Ismeretes, hogy a TIA-t követően leggyakrabban nem stroke, hanem szívinfarctus következik. Ezért a stroke /TIA után a kardiológiai ellenőrzés gondozás kiemelt jelentőségű.
  3. A stroke-ot követően 7.7-42.8%-ban fordul elő epilepsziás roham. A rohamok felismerése és megfelelő gyógyszeres beállítása, kontrollja ugyancsak a post-stroke állapotok gondozásához tartozik.
  4. Az akut állapotokban közel 50%-ban fordul elő nyelési zavar, félrenyelés. Ez az állapot az esetek jelentős részében rendeződik, de nagy figyelmet kell fordítani a tartósan megmaradó nyelés-zavarra (dysphagiára), illetve az ennek következtében kialakuló aspiraciós tűdőgyulladásra vagy a lassan kialakuló alultápláltságra (malnutricióra), testsúlyvesztésre.
  5. A vizelet tartási zavar az esetek 51-60%-ában marad meg stroke-ot követően. Ennek kivizsgálása és rehabilitációja speciális területe a post-stroke gondozásnak.
  6. A spasticitás és kontraktúrák kialakulása elsősorban az elhanyagolt vérzéses stroke-ot követően jelentkeznek. A spasticitás csökkentésére irányuló rehabilitációs program mellett annak objektív mérése mind a beteg számára, mind a terapeuta számára más-más szempontból fontos.
  7. A felső végtagi bénulás gyakran vállban kialakuló kontraktúrával és vállba karba sugárzó fájdalommal jár. Itt a váll-kéz szindróma megelőzése, az esetleges sympathicus disztrófia kialakulásának megelőzése fontos. A thalamus szindrómában jelentkező végtagfájdalom, paraesthesia, hyperpathia sokszor alig befolyásolható.
  8. Az alsó végtagi erőgyengülés a járás tanítás mellett sokszor igényli a térd-vagy boka mozgását. tartását segítő speciális eszközöket.
  9. A stroke-ot követő mentális problémák, a szorongás, depresszió, pánik állapotok, indulati kitörések az ápoló személyek számára gyakran nehezen kezelhetők, vagy félreismertek. A pszichológiai rehabilitáció mellett gyakran pszichiátriai (antidepresszáns) kezelésre is szükség lehet.
  10. A stroke-ot követő szellemi hanyatlás az életminőséget jelentősen befolyásoló tényező, melynek mérséklésére az agy reparatív működése elsősorban fiatal stroke betegeknél jelentős.
  11. A post-stroke állapotokban kialakuló sexuális zavarokra a gondozás során ritkán derül fény, mind a beteg szégyenérzete, mind pedig a terapeuta figyelmetlensége miatt.